"A halàl olyan súlyos vesztesèg, hogy valòjàban sohasem lehet feldolgozni. Az emlèke elhalvànyulhat a szeretett szemèlynek, de a hiànya mindig megmarad"

Valaki végleg elmehet, de szívünkben mindörökké él!                                                                                                                        "Míg éltél szerettünk Meghaltál soha el nem felejtünk. "  

Drága unokahúgom!

 "Nem vársz már minket ragyogó szemekkel nem örülsz már nekünk szerető szíveddel. De egy könycsepp szemünkben Érted él egy gyertya az asztalon Érted ég S bennünk él egy arc, egy végtelen szeretet amit tőlünk soha senki el nem vehet. Telhetnek hónapok, múlhatnak évek szívből szeretünk s nem feldünk téged. "

 

Ne jöjj el sírva síromig! Nem fekszem itt, nem alszom itt. Ezer fúvó szélben lakom. Gyémánt vagyok fénylő havon. Érő kalászon nyári napfény. Szelíd esőcske őszi estén. Ott vagyok a reggeli csendben, a könnyed napi sietségben. Fejed fölött körző madár, csillagfény sötét éjszakán, nyíló virág szirma vagyok, néma csendben nálad lakok. A daloló madár vagyok, s minden neked kedves dolog… Síromnál sírva meg ne állj! Nem vagyok ott, nincs is halál." "Örökre velünk maradsz, őrizzük mosolyodat!" A csend beszél tovább, helyettem ő mondja el A csend beszél tovább, helyettem ő énekel Elbúcsúzom, de ott leszek, ahol a szél zúg, a Nap nevet Elbúcsúzom, de itt marad belőlem néhány pillanat Akkor is hallod a hangomat, hogyha fáj, hogyha nem szabad Mindig itt vagy és ott leszek, ahol a szél zúg, a Nap nevet Elbúcsúzom, de ott leszek, ahol a szél zúg, a Nap nevet Elbúcsúzom, de itt marad belőlem néhány pillanat

Halmai Imréné / Horváth Ilona / Születésének ideje, helye: 1927.06.14. Bócsa Halálának ideje, helye: 1965.12.25. Kiskőrös

Nyugodj békében!

Gergő Humoros, vidám jó természetű! Szeretetre méltó, jó testvér , gyermek, barát volt! Vétlen utasként érte az autó baleset. Kecskemét - Hetényegyháza között.  2009 06 05 13:35  

   Szívünkben mindig itt vagy velünk,és itt leszel örökké. ! Elmentél messzire, távol a világtól.  De szívemben emléked örökké lángol.  Perzselő tüze sokszor meg-megéget.  Teremtőm óvd Őt, csak erre kérlek Köszönöm  szépen, minden áldott kéznek, aki drága gyermekem emlékére gyertyátgyújt Drága gyermekem,pihenj békében.Én itt vagyok veled,amíg lélegzem. Drága Angyalkám,olyan jó volt látni.Legalább így. Szeretlek.        Istenem,súgd meg Neki halkan ,Lágyan szólj hozzá,hogy ne zavarjam Álmomban keressen meg engem. Még egyszer hadd lássam,hadd öleljem. .Nem szólnék róla,miért gyötör a bánat, Csak hadd lássam mégegyszer. Hadd legyen nekem ez a legszebb álmom, Súgd mg Neki halkan,én minden nap várom..  Szeretni foglak mindig halálomig És még azon túl is a mennyországig szerető Édesanyád      I               "És ámuló szemem                  Könnyezve még kísér, Midőn mint esti fény, Már régen eltünél... Helyetted éj vagyon És fénylő csillagok,                    Minden csillagban egy Szentelt emlék ragyog                                      Nem fekszem itt, nem vagyok itt.     Ezer fúvó szélben lakom, Gyémánt vagyok fénylő havon, Érő kalászon nyári napfény, szelíd esőcske őszi estén, Nyíló virág szirma vagyok, Néma csendben nálad lakok. A daloló madár vagyok, s minden, számodra kedves dolog. Síromnál sírva meg ne állj, Nem vagyok itt... Nincs is halál!"   Mary E. Frye Arra gondoltam, elutaznék az égbe, Oda, abba a távoli messzeségbe. A mennyország kapuján bekopognék halkan, Hátha lenne valaki, ki segíthetne rajtam. Kinyitná az ajtót egy meseszép Angyal, Bőre hófehér, ruhája átszőve arannyal. Vállain szárnyak, glória a fején, Angyal ő valóban, Isten mezején. Megkérdezné tőlem: Hát te honnan jöttél? Hisz még élsz, itt mit keresnél? Elmondanám neki, hogy a szív szavát követtem, Mert ideköltözött, kit oly nagyon szerettem. Nem bírom már nélküle, csak látni szeretném, Könnyes szemmel magamhoz ölelném. Megcsókolnám, arcát, kezét, lépte minden nyomát, Csak hadd lássam egy percre csodás mosolyát. De az Angyal így szól: Menj haza, Kit szerettél, már itt az otthona. Látni fogod Őt, csak hunyd le szépen szemed, S akkor biztos, hogy rögtön észreveszed. Azóta én csukott szemmel járok, Mindennél szebb az, amit így látok. Mert már Ő is egy meseszép Angyal, Bőre hófehér, ruhája átszőve arannyal! "                                                Ne fájjon Nektek,hogy már nem vagyok  Hiszen Napként az égen Nektek ragyogok!  Ha szép idő van, s kék az ég,  Jusson eszetekbe sok szép emlék.  Ha Rám gondoltok , soha ne sírjatok  Inkább a szép dolgokon kacagjatok!  Ha telihold van, az értetek ragyog,  S azt jelenti,hogy boldog vagyok.  Ha hullócsillag száll az éjféli égen  Akkor mondjatok egy imát értem!  Én is imát mondok majd értetek,   hogy boldog lehessen szívetek.  Ha Rám gondoltok soha ne sírjatok,  Hiszen a szívetekben jó helyen vagyok.             Óh,drága Jézusom,és Szüzanyám,kérlek benneteket,fogadjátok őt oltalmatokba. Szeressétek Őt ,mostmár helyettem. Drága Szűzanyám,rád bízom gyermekem,vigyázz reá.            

Hiányodra nincsenek szavak!😔🙏❤️

Búcsú nélkül mentem el én tőletek, nem búcsúzom, ma is élek köztetek.

   

A Fiam. Szeretet turázni,bringázni,rajzolni. "Kűzdöttél,de már nem lehet a csend ölel át és a szeretet. Csak az hal meg, akit elfelejtenek örökké él akit nagyon szerettek,,/Tóth Árpád/

Mély fájdalommal búcsúzunk. Ferró család Vermes család