Aki ismerte tudja, hogy mennyire jó ember volt, a szavára mindig lehetett adni, a barátai szerették, mindig számíthattak rá. A sport, a közösségi élet vezérelte. Ügyeskezű, jó makettező, évekig kerékpárversenyző volt. Hobbija az ejtőernyőzés, hegymászás, és végső merészségként a Kawasaki nagy szerelmese volt. Hiánya pótolhatatlan. A motoros barátok a tiszteletére megalapították a Tróger Fighter Clubot szeretett városában Győrben. Drága gyermekem a szívem örökké bánatos érted. Hiányzol nagyon! Örökké bánatos Édesanyád Demjén Ferenc - Honfoglalás    Csillagfénybe mártott tollal rovok sorokat az éjben,   Holdszálkákat lopok a földre, s fürdik lelkem égi fényben. Végtelen űr mögött szállok, látok ott csuda világot, S álom- képzet ezüstszárnyán Is ten közelében járok. Csillagporból fénylő arccal suhanok az égi fényben. . . Valósággá torzul álmom s ébredek holdszőtte éjben. " Rohanj, motorom, rohanj velem rohanj dübörgő életem. Ne bánd ha jő a forduló, hidd el: rohanva halni jó - nekem - " (Wass Albert után szabadon) Nekünk az életünk lett a szél a kócos reggel is úton talál alattunk zúg mázsányi acél és minden kanyarban les egy halál. Tegnapok maradnak hátunk mögött szívünkben szabad farkasok hite de ránk vár a Nap a domb fölött hát nem nézünk vissza már senkire. Mi tudjuk, az út sosem fogy el valaki holnap is továbbhalad S a Kékesen értünk áll a Kő és emlékünk őrzi egy kék szalag.

EMLÉKED MINDIG ÉL SZERETŐ SZÍVEMBEN , AMÍG ÉLEK TE IS ITT ÉLSZ VELEM KISLÁNYOM ! !                                    

" Ha emlegettek köztetek leszek De fáj ha látom könnyetek Ha rám gondoltok mosolyogjatok Mert én már istennél vagyok."

 

Mikor útra keltem, még nem tudtam, hogy ez volt az utolsó utam. Nem térek hozzátok vissza, többé soha, hogy sorsom velem ily mostoha. Hisz még fiatal vagyok, élni akartam még, ez a szörnyű baleset miért pont engem ért? Ámokfutók áldozata lettem Én, kik felelőssé váltak rövid életemért. Kedves Szeretteimtől is már innen búcsúzom, fájdalmatokat még csak enyhíteni sem tudom. Nincs már alkalmam megköszönni nektek, azt a sok jót , mérhetetlen szereteteket. Ne búsuljatok. Nekem már nem fáj semmi. , Ha eljön az este, csillagként tudok Nektek üzenni. Tekintsetek fel az égre, ott fogok ragyogni, szívetek egy darabja voltam, mit nem lehet pótolni.

Gyönyörű, okos, mosolygós kislány volt. Egy igazi Angyal! ! !

Egész életedben erős jellemű, zárkózott, jószivű, segítőkész. családcentrikus ember voltál.  Mindig hiányozni fogsz valamennyiünknek.  Hálásak vagyunk Istennek Teérted! Isten Veled! 

Pistyúr Józsefné     Leánykori neve: Urbán Anna    szül.:Érsekvadkert,  1942.12.14.  2018.07.02.-án az Örök Boldogságba költözött, vágyott a Párja után a drága Ángyikánk!  Egész életét a Szeretet vezérelte. El sem búcsúztál Csak itt hagytál könnyedén Fáj a hiányod Mindig velem vagy Szívemben melegítem Emléked.... Hiszek a Napban, akkor is ha nem látom. Hiszek a Szeretetben, akkor is ha nem érzem. Hiszek Istenben akkor is ha nem szól.

Tilu egy életvidám, csodasziv ember, barát és szinész volt. Sajnos a betegség erősebb volt nála.   Örülök hogy mindig többen emlékeztek, emlékeznek velem együtt Tilura. . Köszönöm .   Bajánné Marica Győr

   

Szerető Férj, csodalátos Édesapa és Nagypapa!!! " A Csillagok ragyogása volt két szép szemében,nap tündöklésénél szebb volt mosolya,elindut egy lélek,tovább szállt,távolra tőlünk,mely nagyon fáj."

Hiszek a Napban, akkor is ha nem látom. Hiszek a Szeretetben, akkor is ha nem érzem. Hiszek Istenben akkor is ha nem szól.

Édesanyánk halála 29 évvel ezelőtt ezen a napon következett be. Mint minden jó anya, Ő is megtett értünk mindent, amit lehetett.  Imádta az egyetlen unokáját, még megérte, hogy felnőjön, de már a dédunokáit "nem várta meg".  Halálakor már közel 50 éves voltam, de mondhatom, hogy akkor lettem igazán felnőtt! Emlékét szeretettel őrizzük, amíg élünk. Megnyugvást jelent, hogy ebben a közösségben minden nap gyújthatunk Érte gyertyát.

Ő volt a legdrágább Édesanya, aki amíg ereje engedte értünk fáradozott, dolgozott, szeretett, féltett bennünket. Betegen sem a saját bajával foglalkozott, mi voltunk az utolsó gondolata. Nagyon fáj ezeket leírnom, nem is találom igazán a szavakat Ő volt az édesanya, Mamika, a szeretetet adó, a szeretni való, a drága emberi lény a pótolhatatlan aki kitartásra, összefogásra nevelt bennünket Szeretlek, szeretünk drága, , elmentél, de mindig velem, velünk vagy SZERETÜNK SOHASEM FELEDÜNK Nyugodj békében Írtam az éjjel egy verset neked: Édesanyám drága lélek, nagyon szeretünk mi téged, Fenn ragyogsz már csillag képben a messzi- messzi mindenségben. Hogyha alszom arcod látom, ez már csak a boldogságom, vigasztaló édes dallam ha a mosolyodat látom. Te neveltél türelemre, derűre és szeretetre, S arra ha sok bánat ér, azt is tűrjük el, s ha megdobnak kővel kenyérrel felelj. Emelt fővel járjuk utunk, arra legyünk büszkék amik vagyunk. S ha lejár az idő és el kall menni Boldogan fog ránk mindenki emlékezni! Ez voltál Te a Drága Anya, kinek mi voltunk az utolsó szava, S az, hogy szeressük mi egymást e kötelék erősebb legyen mindennél, A szeretet szívből jön, a egy másik szívig ér, Megfogadom minden szavad! ! Nyugodj békében Te Drága pótolhatatlan ÉDESANYA! ! !