Világ voltál szívemben,
csillaggal teli égbolt,
kitöltötted lelkemet,
s mosolygott a vén Hold.
Te voltál a mindenem,
a szemem csillogása,
de elmentél, elhagytál,
most könnyes ragyogása.
Csillagtalan éjszakák
a nappalok is nékem,
emlékek közt vergõdöm,
csak ennyi lett a részem.
Felemelem fejem,
úgy próbálok járni,
hazudok a szívnek,
hogy ne tudjon fájni.
Oldala | |
Üzenet küldése a gyertya gyújtójának | |
Elküldöm egy ismerősömnek |
Új gyertya gyújtása | |
Gyertyái (77 db) | |
Gyertyái a térképen |