A weboldal cookie-kat használ a szolgáltatások minőségének javítására. A weboldal további használatával elfogadom a cookie-k használatát. Megértettem További információk
Gyertyaláng.hu a Facebook-on
 
Belépés
E-mail címed:

Jelszavad:



Regisztráció
Elfelejtett jelszó


Jelenleg 1320 látogató és 27 gyertyagyújtó van itt,
akik 38 személyért átlagosan 59 gyertyát gyújtanak percenként.




Visszajelzés


Az oldal ajánlása

Gyertyák


Rendezés
Kiért ég:
Rendezés:
Nézet váltás: Egyszerű nézet Lista nézet Részletes nézet
497938 gyertya
Előző oldal
20657. oldal (20748)
Következő oldal
 
FB
Ezt a gyertyát Szüleid Testvéreid gyújtotta Ottóért 7 napja.

Gyújtás oka: Megkopott kifakult a fekete ruha, De szívünkben a gyász,nem szünik meg soha.


Ez a gyertya még 40 percig ég

Szívem minden szeretetével...   "A gyász nem múlik el. Nem múlik el, csak körbenövi az élet. Először még nincs más, csak a veszteség. Minden pillanatban. Élesen, kímélet nélkül szakít szét testet és lelket. Meg kell bolondulni, bele kell pusztulni a fájdalomba. Úgy érezzük nincs tovább. Ekkora hiánnyal, ekkora űrrel nem lehet tovább élni. Aztán az élet mégiscsak megy tovább. Makacsan halad, pereg az idő. Egyszer csak eljön a pillanat – ez csak később, visszatekintve válik világossá -, amikor már nem fáj megállás nélkül. Kezdenek lélegzetvételnyi szünetek lenni a kín addig megállíthatatlannak hitt hömpölygésében. Percek, amikor lehet másra is figyelni. zusszanásnyi kis szigetek. Aztán ezekből egyre több lesz. Egyszer csak azon kapjuk magunkat, hogy reggelente, álom és ébrenlét határát már nem a jeges felismerés töri át, hogy nincs többé. Aztán néha már mosolyogni is tudunk, amikor eszünkbe jut: „Hm, emlékszem milyen vicces volt, amikor....!” Az emlékek már nem fájdalmat hoznak, hanem hálát, hogy ő volt. Idővel lesz új öröm, lesz új lendület. Lesznek tervek, és új vágyak is. Lesz béke és elengedés, de a gyász marad, nem csökken. Az élet nő meg körülötte."
 
FB
Ezt a gyertyát Megtört szívű keresztanya gyújtotta Pancsika és... 7 napja.

Gyújtás oka: Drága angyalkák emlékére


Ez a gyertya még 40 percig ég

 
FB
Ezt a gyertyát Anyu gyújtotta Rolandért 7 napja.

Gyújtás oka: Szeretetből


Ez a gyertya még 40 percig ég

Szó szerint ezt írtad nekem: "Addig is imádkozz Anyukám, mert egy sem vész kárba."
 
FB
Ezt a gyertyát Erzsi gyújtotta Erzsiért 7 napja.

Gyújtás oka: Szeretetből


Ez a gyertya még 40 percig ég

 
FB
Ezt a gyertyát Szüleid Testvéreid gyújtotta Ottóért 7 napja.

Gyújtás oka: Megkopott kifakult a fekete ruha, De szívünkben a gyász,nem szünik meg soha.


Ez a gyertya még 40 percig ég

Szívem minden szeretetével...   "A gyász nem múlik el. Nem múlik el, csak körbenövi az élet. Először még nincs más, csak a veszteség. Minden pillanatban. Élesen, kímélet nélkül szakít szét testet és lelket. Meg kell bolondulni, bele kell pusztulni a fájdalomba. Úgy érezzük nincs tovább. Ekkora hiánnyal, ekkora űrrel nem lehet tovább élni. Aztán az élet mégiscsak megy tovább. Makacsan halad, pereg az idő. Egyszer csak eljön a pillanat – ez csak később, visszatekintve válik világossá -, amikor már nem fáj megállás nélkül. Kezdenek lélegzetvételnyi szünetek lenni a kín addig megállíthatatlannak hitt hömpölygésében. Percek, amikor lehet másra is figyelni. zusszanásnyi kis szigetek. Aztán ezekből egyre több lesz. Egyszer csak azon kapjuk magunkat, hogy reggelente, álom és ébrenlét határát már nem a jeges felismerés töri át, hogy nincs többé. Aztán néha már mosolyogni is tudunk, amikor eszünkbe jut: „Hm, emlékszem milyen vicces volt, amikor....!” Az emlékek már nem fájdalmat hoznak, hanem hálát, hogy ő volt. Idővel lesz új öröm, lesz új lendület. Lesznek tervek, és új vágyak is. Lesz béke és elengedés, de a gyász marad, nem csökken. Az élet nő meg körülötte."
 
FB
Ezt a gyertyát Atta gyújtotta János bácsiért 7 napja.

Gyújtás oka: Elhunyt


Ez a gyertya még 40 percig ég

 
FB
Ezt a gyertyát Dani Zsigmond gyújtotta Anikóért 7 napja.

Gyújtás oka: Elhunyt


Ez a gyertya még 40 percig ég

 
FB
Ezt a gyertyát Szüleid Testvéreid gyújtotta Ottóért 7 napja.

Gyújtás oka: Megkopott kifakult a fekete ruha, De szívünkben a gyász,nem szünik meg soha.


Ez a gyertya még 40 percig ég

Szívem minden szeretetével...   "A gyász nem múlik el. Nem múlik el, csak körbenövi az élet. Először még nincs más, csak a veszteség. Minden pillanatban. Élesen, kímélet nélkül szakít szét testet és lelket. Meg kell bolondulni, bele kell pusztulni a fájdalomba. Úgy érezzük nincs tovább. Ekkora hiánnyal, ekkora űrrel nem lehet tovább élni. Aztán az élet mégiscsak megy tovább. Makacsan halad, pereg az idő. Egyszer csak eljön a pillanat – ez csak később, visszatekintve válik világossá -, amikor már nem fáj megállás nélkül. Kezdenek lélegzetvételnyi szünetek lenni a kín addig megállíthatatlannak hitt hömpölygésében. Percek, amikor lehet másra is figyelni. zusszanásnyi kis szigetek. Aztán ezekből egyre több lesz. Egyszer csak azon kapjuk magunkat, hogy reggelente, álom és ébrenlét határát már nem a jeges felismerés töri át, hogy nincs többé. Aztán néha már mosolyogni is tudunk, amikor eszünkbe jut: „Hm, emlékszem milyen vicces volt, amikor....!” Az emlékek már nem fájdalmat hoznak, hanem hálát, hogy ő volt. Idővel lesz új öröm, lesz új lendület. Lesznek tervek, és új vágyak is. Lesz béke és elengedés, de a gyász marad, nem csökken. Az élet nő meg körülötte."
 
FB
Ezt a gyertyát Móni gyújtotta Erzsiért 7 napja.

Gyújtás oka: Gondolok rá


Ez a gyertya még 40 percig ég

 
FB
Ezt a gyertyát Dani Zsigmond gyújtotta Anikóért 7 napja.

Gyújtás oka: Elhunyt


Ez a gyertya még 40 percig ég

 
FB
Ezt a gyertyát Szüleid Testvéreid gyújtotta Ottóért 7 napja.

Gyújtás oka: Megkopott kifakult a fekete ruha, De szívünkben a gyász,nem szünik meg soha.


Ez a gyertya még 40 percig ég

Szívem minden szeretetével...   "A gyász nem múlik el. Nem múlik el, csak körbenövi az élet. Először még nincs más, csak a veszteség. Minden pillanatban. Élesen, kímélet nélkül szakít szét testet és lelket. Meg kell bolondulni, bele kell pusztulni a fájdalomba. Úgy érezzük nincs tovább. Ekkora hiánnyal, ekkora űrrel nem lehet tovább élni. Aztán az élet mégiscsak megy tovább. Makacsan halad, pereg az idő. Egyszer csak eljön a pillanat – ez csak később, visszatekintve válik világossá -, amikor már nem fáj megállás nélkül. Kezdenek lélegzetvételnyi szünetek lenni a kín addig megállíthatatlannak hitt hömpölygésében. Percek, amikor lehet másra is figyelni. zusszanásnyi kis szigetek. Aztán ezekből egyre több lesz. Egyszer csak azon kapjuk magunkat, hogy reggelente, álom és ébrenlét határát már nem a jeges felismerés töri át, hogy nincs többé. Aztán néha már mosolyogni is tudunk, amikor eszünkbe jut: „Hm, emlékszem milyen vicces volt, amikor....!” Az emlékek már nem fájdalmat hoznak, hanem hálát, hogy ő volt. Idővel lesz új öröm, lesz új lendület. Lesznek tervek, és új vágyak is. Lesz béke és elengedés, de a gyász marad, nem csökken. Az élet nő meg körülötte."
 
FB
Ezt a gyertyát Temesváriné Vágó Jutka gyújtotta nagyik Tóniért 7 napja.

Gyújtás oka: Elhunyt


Ez a gyertya még 40 percig ég

 
FB
Ezt a gyertyát Szüleid Testvéreid gyújtotta Ottóért 7 napja.

Gyújtás oka: Megkopott kifakult a fekete ruha, De szívünkben a gyász,nem szünik meg soha.


Ez a gyertya még 40 percig ég

Szívem minden szeretetével...   "A gyász nem múlik el. Nem múlik el, csak körbenövi az élet. Először még nincs más, csak a veszteség. Minden pillanatban. Élesen, kímélet nélkül szakít szét testet és lelket. Meg kell bolondulni, bele kell pusztulni a fájdalomba. Úgy érezzük nincs tovább. Ekkora hiánnyal, ekkora űrrel nem lehet tovább élni. Aztán az élet mégiscsak megy tovább. Makacsan halad, pereg az idő. Egyszer csak eljön a pillanat – ez csak később, visszatekintve válik világossá -, amikor már nem fáj megállás nélkül. Kezdenek lélegzetvételnyi szünetek lenni a kín addig megállíthatatlannak hitt hömpölygésében. Percek, amikor lehet másra is figyelni. zusszanásnyi kis szigetek. Aztán ezekből egyre több lesz. Egyszer csak azon kapjuk magunkat, hogy reggelente, álom és ébrenlét határát már nem a jeges felismerés töri át, hogy nincs többé. Aztán néha már mosolyogni is tudunk, amikor eszünkbe jut: „Hm, emlékszem milyen vicces volt, amikor....!” Az emlékek már nem fájdalmat hoznak, hanem hálát, hogy ő volt. Idővel lesz új öröm, lesz új lendület. Lesznek tervek, és új vágyak is. Lesz béke és elengedés, de a gyász marad, nem csökken. Az élet nő meg körülötte."
 
FB
Ezt a gyertyát Anyu gyújtotta Rolandért 7 napja.

Gyújtás oka: Szeretetből


Ez a gyertya még 40 percig ég

Szó szerint ezt írtad nekem: "Addig is imádkozz Anyukám, mert egy sem vész kárba."
 
FB
Ezt a gyertyát Megtört szívű keresztanya gyújtotta Pancsika és... 7 napja.

Gyújtás oka: Drága angyalkák emlékére


Ez a gyertya még 40 percig ég

 
FB
Ezt a gyertyát Szüleid Testvéreid gyújtotta Ottóért 7 napja.

Gyújtás oka: Megkopott kifakult a fekete ruha, De szívünkben a gyász,nem szünik meg soha.


Ez a gyertya még 40 percig ég

Szívem minden szeretetével...   "A gyász nem múlik el. Nem múlik el, csak körbenövi az élet. Először még nincs más, csak a veszteség. Minden pillanatban. Élesen, kímélet nélkül szakít szét testet és lelket. Meg kell bolondulni, bele kell pusztulni a fájdalomba. Úgy érezzük nincs tovább. Ekkora hiánnyal, ekkora űrrel nem lehet tovább élni. Aztán az élet mégiscsak megy tovább. Makacsan halad, pereg az idő. Egyszer csak eljön a pillanat – ez csak később, visszatekintve válik világossá -, amikor már nem fáj megállás nélkül. Kezdenek lélegzetvételnyi szünetek lenni a kín addig megállíthatatlannak hitt hömpölygésében. Percek, amikor lehet másra is figyelni. zusszanásnyi kis szigetek. Aztán ezekből egyre több lesz. Egyszer csak azon kapjuk magunkat, hogy reggelente, álom és ébrenlét határát már nem a jeges felismerés töri át, hogy nincs többé. Aztán néha már mosolyogni is tudunk, amikor eszünkbe jut: „Hm, emlékszem milyen vicces volt, amikor....!” Az emlékek már nem fájdalmat hoznak, hanem hálát, hogy ő volt. Idővel lesz új öröm, lesz új lendület. Lesznek tervek, és új vágyak is. Lesz béke és elengedés, de a gyász marad, nem csökken. Az élet nő meg körülötte."
 
FB
Ezt a gyertyát Dani Zsigmond gyújtotta Anikóért 7 napja.

Gyújtás oka: Elhunyt


Ez a gyertya még 40 percig ég

 
FB
Ezt a gyertyát Anyu gyújtotta Rolandért 7 napja.

Gyújtás oka: Szeretetből


Ez a gyertya még 40 percig ég

Szó szerint ezt írtad nekem: "Addig is imádkozz Anyukám, mert egy sem vész kárba."
 
FB
Ezt a gyertyát Niki gyújtotta Ajcsiért 7 napja.

Gyújtás oka: Hiányzik


Ez a gyertya még 40 percig ég

 
FB
Ezt a gyertyát Szüleid Testvéreid gyújtotta Ottóért 7 napja.

Gyújtás oka: Megkopott kifakult a fekete ruha, De szívünkben a gyász,nem szünik meg soha.


Ez a gyertya még 40 percig ég

Szívem minden szeretetével...   "A gyász nem múlik el. Nem múlik el, csak körbenövi az élet. Először még nincs más, csak a veszteség. Minden pillanatban. Élesen, kímélet nélkül szakít szét testet és lelket. Meg kell bolondulni, bele kell pusztulni a fájdalomba. Úgy érezzük nincs tovább. Ekkora hiánnyal, ekkora űrrel nem lehet tovább élni. Aztán az élet mégiscsak megy tovább. Makacsan halad, pereg az idő. Egyszer csak eljön a pillanat – ez csak később, visszatekintve válik világossá -, amikor már nem fáj megállás nélkül. Kezdenek lélegzetvételnyi szünetek lenni a kín addig megállíthatatlannak hitt hömpölygésében. Percek, amikor lehet másra is figyelni. zusszanásnyi kis szigetek. Aztán ezekből egyre több lesz. Egyszer csak azon kapjuk magunkat, hogy reggelente, álom és ébrenlét határát már nem a jeges felismerés töri át, hogy nincs többé. Aztán néha már mosolyogni is tudunk, amikor eszünkbe jut: „Hm, emlékszem milyen vicces volt, amikor....!” Az emlékek már nem fájdalmat hoznak, hanem hálát, hogy ő volt. Idővel lesz új öröm, lesz új lendület. Lesznek tervek, és új vágyak is. Lesz béke és elengedés, de a gyász marad, nem csökken. Az élet nő meg körülötte."
 
FB
Ezt a gyertyát Megtört szívű keresztanya gyújtotta Pancsika és... 7 napja.

Gyújtás oka: Drága angyalkák emlékére


Ez a gyertya még 40 percig ég

 
FB
Ezt a gyertyát Anyu gyújtotta Rolandért 7 napja.

Gyújtás oka: Szeretetből


Ez a gyertya még 40 percig ég

Szó szerint ezt írtad nekem: "Addig is imádkozz Anyukám, mert egy sem vész kárba."
 
FB
Ezt a gyertyát Szüleid Testvéreid gyújtotta Ottóért 7 napja.

Gyújtás oka: Megkopott kifakult a fekete ruha, De szívünkben a gyász,nem szünik meg soha.


Ez a gyertya még 40 percig ég

Szívem minden szeretetével...   "A gyász nem múlik el. Nem múlik el, csak körbenövi az élet. Először még nincs más, csak a veszteség. Minden pillanatban. Élesen, kímélet nélkül szakít szét testet és lelket. Meg kell bolondulni, bele kell pusztulni a fájdalomba. Úgy érezzük nincs tovább. Ekkora hiánnyal, ekkora űrrel nem lehet tovább élni. Aztán az élet mégiscsak megy tovább. Makacsan halad, pereg az idő. Egyszer csak eljön a pillanat – ez csak később, visszatekintve válik világossá -, amikor már nem fáj megállás nélkül. Kezdenek lélegzetvételnyi szünetek lenni a kín addig megállíthatatlannak hitt hömpölygésében. Percek, amikor lehet másra is figyelni. zusszanásnyi kis szigetek. Aztán ezekből egyre több lesz. Egyszer csak azon kapjuk magunkat, hogy reggelente, álom és ébrenlét határát már nem a jeges felismerés töri át, hogy nincs többé. Aztán néha már mosolyogni is tudunk, amikor eszünkbe jut: „Hm, emlékszem milyen vicces volt, amikor....!” Az emlékek már nem fájdalmat hoznak, hanem hálát, hogy ő volt. Idővel lesz új öröm, lesz új lendület. Lesznek tervek, és új vágyak is. Lesz béke és elengedés, de a gyász marad, nem csökken. Az élet nő meg körülötte."
 
FB
Ezt a gyertyát Szüleid Testvéreid gyújtotta Ottóért 7 napja.

Gyújtás oka: Megkopott kifakult a fekete ruha, De szívünkben a gyász,nem szünik meg soha.


Ez a gyertya még 40 percig ég

Szívem minden szeretetével...   "A gyász nem múlik el. Nem múlik el, csak körbenövi az élet. Először még nincs más, csak a veszteség. Minden pillanatban. Élesen, kímélet nélkül szakít szét testet és lelket. Meg kell bolondulni, bele kell pusztulni a fájdalomba. Úgy érezzük nincs tovább. Ekkora hiánnyal, ekkora űrrel nem lehet tovább élni. Aztán az élet mégiscsak megy tovább. Makacsan halad, pereg az idő. Egyszer csak eljön a pillanat – ez csak később, visszatekintve válik világossá -, amikor már nem fáj megállás nélkül. Kezdenek lélegzetvételnyi szünetek lenni a kín addig megállíthatatlannak hitt hömpölygésében. Percek, amikor lehet másra is figyelni. zusszanásnyi kis szigetek. Aztán ezekből egyre több lesz. Egyszer csak azon kapjuk magunkat, hogy reggelente, álom és ébrenlét határát már nem a jeges felismerés töri át, hogy nincs többé. Aztán néha már mosolyogni is tudunk, amikor eszünkbe jut: „Hm, emlékszem milyen vicces volt, amikor....!” Az emlékek már nem fájdalmat hoznak, hanem hálát, hogy ő volt. Idővel lesz új öröm, lesz új lendület. Lesznek tervek, és új vágyak is. Lesz béke és elengedés, de a gyász marad, nem csökken. Az élet nő meg körülötte."
Előző oldal
20657. oldal (20748)
Következő oldal