A weboldal cookie-kat használ a szolgáltatások minőségének javítására. A weboldal további használatával elfogadom a cookie-k használatát.
MegértettemTovábbi információk
A vágyak bágyadt hegedűjén Gyászindulót húzok neked. Fáradt ujjakkal, tört vonóval Belesírom mély lelkemet.
Elhantolt álmaim zokognak A horpadt öblű hegedűn És könnyeim, az eltitkoltak Hullnak a húrra keserűn.
Fejem a hegedűre hajtom És szívem belétemetem, Most olvad, mint a gyöngy a borban, Egy dallamba az életem.
A vágyak bágyadt hegedűjén Elhal a legszebb nóta ma, Örvénylő mély tenger-szemedbe Szédül utolsó dallama!"
Juhász Gyula
"Édes barátaim, olyan ez éppen, mint az az ember ottan a mesében. Az élet egyszer csak őrája gondolt, mi meg mesélni kezdtünk róla: "Hol volt...", majd rázuhant a mázsás, szörnyü mennybolt, s mi ezt meséljük róla sírva: "Nem volt... " Úgy fekszik ő, ki küzdve tört a jobbra, mint önmagának dermedt-néma szobra. Nem kelti föl se könny, se szó, se vegyszer. Hol volt, hol nem volt a világon egyszer."
Kosztolányi Dezső
Első gyertya meggyújtva: 2017. 11. 03. Gyújtotta: Kovács Mónika
Tölts fel Te is képet a képgalériájába 
Új gyertya gyújtása 
Gyertyái (18 db) 
